Manapság egyre elterjedtebb, hogy a közös tulajdont, kamerás megfigyelő rendszerrel védik társasházi környezetben, ahol sajnos manapság egyre gyakoribb a rongálás, betörés, lopás és az illetéktelen behatolás.
Társasházaknál, első lépésben a kamerarendszer kiépítéséről egy erről szóló közgyűlés megszervezése, ahol az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazata szükséges.
Amint megvan a kétharmados többség (a tulajdoni hányaddal rendelkezők több mint fele legyen jelen a közgyűlésen és azoknak több mint fele a határozat elfogadására szavazzon.), utána eshet szó a kamerarendszer üzemeltetéséről, ami röviden annyit jelent, hogy a már elkészült felvételt, sem a lakók, sem aközös képviselő, nem tekinthetik meg, hanem csak egy bizonyos rendőrségi igazolvánnyal ellátott személy, aki az adatkezelési szerződésben fel van tüntetve. Ez azért fontos, mert közgyűlésen sokszor felmerül a kérdés, hogy milyen jogon nézheti egyik lakó a másikat, de pont ennek kiküszöbölésére született meg ez a törvény, hogy a személyiségi jogok ne legyenek sértve egyik oldalról sem.
Társasházi törvény szerint az elkészült felvételeket, a rendszer 15 napig tárolja, utána végleges megsemmisítés formájában felülírásra kerülnek a legrégebbi adatok, tehát „gondozásmentes” a rendszer, nincs szükség az állandó törlésre.
Tehát összefoglalva, káreseménykor az adatkezelési törvényben feltüntetett személy, egy erre szolgáló USB kulccsal lementi a rendőrség által meghatározott felvételeket, és azt egy zárt borítékban lefoglalási jegyzőkönyv mellett a hatóságnak továbbítja, ezért 3. fél nem tekintheti meg a felvételeket semmilyen formában.
